_{Tervezte: Dr. Kárpáti László}

Mucsony

English version

Összeállította: Kaulics Kornél

Elhelyezkedés	Európa, Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Népesség	3652

Eredetére nézve Múcsony már a' leg régibb idõtõl is Miskólcz Putnok és Rima Szombat kõzt kellett kõzlekedésnek vagyis Ország útnak léteznie, hogy pedig nem csak nagy erdõség, hanem nagyobb mocsárok, nádasok és több aprób forrásokkal az ország út nehezítve vólt, de különösen a' Sajónak gyakoribb kiõntése által hogy a' kõzlekedés terhessé és járhatatlanná lett, ez már következtethetõ; a felsõ vidékrõl levonuló szláv ajkú fúvarosok által a terhes út - múcsony-nak elneveztetett mely ez orosz szótól illetõleg igétõl /: mucsitszja :/ kínlódni küszködni - származik. Innét mái napig is ezen kõzmondás /: ne ide do Múcsonya bo tam trebajsa mucsitsi :/ ne mennyj Múcsonyba, mert ott kell kínlódni. Ez tehát elnevezésére nézve. - Eredetét vagy is gyarmatosítási idejét körülbelõl 1745^ik évre lehet feltételezni, és kezdett épülni leg elõször az úgy nevezett Dobra késõb és jelenleg is Debrõ útczában, minek túdomására a' jelenlegi helybéli lelkész a' 10 év elõtt meghalálozott 118 éves az úgy nevezett Mária Velyka máskép M. Polyánkától jútott. Anya könyve 1750^ik évtõl létezik.Elsõ lelkésze Lamiska Mihály vólt. Lakosai tõbnyire Magyar Ország felsõ részeibõl idetelepedtek kik tõbnyire a' mely helységbõl jöttek egyúttal annak nevét is megtartották igy példáúl Csore-iak Csarne helységbõl, Viszlavszky-ak Viszlóról, Rakaczky- Divinszky- Poraczky- Rúszkowszky- Zupko és Herman családok. Rakacza, Dövény, Porács, Rúszka, Zúbogy, és Hermanócz községekbõl ide vándorlottak. Vallásukra nézve jelenleg g. kth. Jekelfalusy család mint földe Uraság r. kath. számára kezdette építeni úgyan egy kis templomkát kõbõl, mely azonban tökéleteségig nem épült fel, és jelenleg a' falai is vég kép elpusztúltak és elenyésztek, vagy is a kövei család altal másra fordítattak.
A' g. kath. hívek helységûkhöz képest igen is fényes templommal és két elemi Iskolai lak osztályal birnak, mi sem Pátronús bõkezüségének a' mennyiben az sem léttezet, de jelenleg sem léttezik, de nem is valami felsõbb helyrõl jött némi útalványozásnak, vagy pedig országszerte öszve gyüjtõtt könyöradománynak túlajdonítandó. Nyelvre nézve habár szükségelt közlekedésre nézve mozog magyarra is, de helyben családi társalkodó nyelve tisztán orosz vegyítve Magyar Országi tót dialectússal.
A' község határában elõfordúló topographiai nevek ú. m. Hrabina Dúbina völgy legelõ.- és szántóföld. Osztroha berek, és Zúg liget rét. Nagy Biriny és Kis Biriny, Cseres allya, Rokityás szántó földek. Dombos és Láncz kaszálók melyet a' Sajó gyakori bõ vize gyakran beõnt. a' Berek erdõ mely a' Szúha vize egy kis szigetet képez, nyárba a' marháknak enyhelyül szolgál.
Végül emlitest érdemel az úgy nevezett Búdovánka nevü forrás, mely a' község felett nyúló nagy domb nevü hegy alatt van, mely bõvséges jó izletü könnyü jó friss vizével több számos népeket ivó vizével táplál, és belõle a' mindig csergedezõ viz a' község alatt csergedezõ Szúha nevü patakba úszik melybõl a' legelõ marhák szomjúságok idején enyhüléseket óltják.
Kelt Múcsonyba 1864. Május 28^a
                                                                                           Bíró hon nem létébe
                                                                                            Fazekas Péter m. p.
                                                                                                     jegyzõ
/ Külzeten: Múcsony kõzségre megfelelõ töredék Jegyzék /